A nem öngyilkossági szándékú önsértés az önkritikus rumináció és a szégyen összefüggésrendszerében, felnőtt mintában
Magyar Csilla1, Reinhardt Melinda1,2
1ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézet; 2Zuglói Egészségügyi Szolgálat, Gyermek-, és Serdülőpszichiátria
Jelen kutatás célja a nem öngyilkossági célú szándékos önsértés (non-suicidal self-injury; NSSI) vizsgálata a szégyen érzésével és az önkritikus ruminációval összefüggésben. A vizsgálat nem klinikai populáció bevonásával zajlott. Mintáját 1873 fő alkotta, többségében nők (n=1404, 74,96%). Az átlagéletkor 34,88 év volt (SD=14,58). A mintában elkülönítettük a sohasem önsértő (n=1129, 60,27%), a korábban önsértő (n=512, 27,34%) és az aktuálisan önsértő (n=232, 12,39%) csoportokat, valamint a repetitív önsértőket (10 vagy több önsértési epizód, n=481, 75,87%) és az alkalmi önsértőket (10-nél kevesebb önsértési epizód, n=153, 24,13%). A vizsgálat hozzáférhetőségi mintavétellel zajlott, a kitöltők anonim módon vettek részt a vizsgálatban. A következő mérőeszközök kerültek felhasználásra: Állítások az Önsértés Kapcsán Kérdőív (Inventory of Statements About Self-injury, Klonsky és Glenn, 2009); Szégyen Élmény Skála (Experience of Shame Scale, ESS, Andrews és mtsai, 2002); Önkritikus Rumináció Kérdőív (Self-Critical Rumination Scale, SCR, Smart és mtsai, 2016). Az eredmények a nemszuicidális önsértés kapcsolatát mutatják mind a szégyennel, mind az önkritikus ruminációval. A jelenségek komplexebb összefüggéseit tesztelő mediációs modell alapján a szégyen és a nem öngyilkossági célú önsértés kapcsolatában az önkritikus rumináció mediátor szerepet tölt be. Rámutattunk arra is, hogy a magasabb szégyenpontszám többféle önsértési mód együttes alkalmazásával asszociálódik. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a repetitív önsértők körében erőteljesebben van jelen az önkritikus rumináció. A három konstruktum vizsgálata alapján feltételezhetjük, hogy a szelf fókuszú önkritikus ruminatív gondolatok és a szégyen érzése meghatározóak a nem öngyilkossági célú szándékos önsértés megjelenésének esetében. Eredményeink szükségessé teszik e konstruktumok további vizsgálatát.
Kulcsszavak: nem öngyilkossági célú szándékos önsértés, szégyen, önkritikus rumináció
[hr/]
English abstract
Non-suicidal self-harmin the context of self-critical rumination and shame, in an adult sample
The present study aims to identify the relationship between non-suicidal self-injury (NSSI), shame, and self-critical rumination. Previous research pointed out that using maladaptive emotion regulation strategies in order to cope with shame may lead to an inward turn of aggression, which can easily manifest in NSSI. Based on convenience sampling, data were collected from a non-clinical adult population (N = 1873), most of whom were women (n=1404, 74.96%). The mean age was 34.88 (SD=14.58). Regarding engaging in NSSI, we separated the whole sample into three groups: 1. participants who had never engaged in NSSI (n=1129, 60.27%), 2. those who had engaged in NSSI before the past month (n=512, 27.34%), and 3. those who have engaged in NSSI in the previous month (n=232, 12.39%). Furthermore, we separated recurrent self-harm (10 or more episodes, n = 481, 75.87%) from occasional self-harm (less than 10 episodes, n = 153, 24.13%). In the study, the Inventory of Statements About Self-injury (Klonsky & Glenn, 2009), the Experience of Shame Scale (Andrews et al., 2002), and the Self-Critical Rumination Scale (Smart et al., 2016) were applied. Our results confirmed the relationship between NSSI and shame as well as self-critical rumination. A mediation model testing the complex interrelationship of these phenomena suggests that self-critical rumination plays a mediating role in the relationship between shame and NSSI. We also pointed out that higher shame is associated with engaging in multiple methods of NSSI. Furthermore, we highlighted that self-critical rumination is significantly higher in repetitive NSSI. Further examination of the relationship between NSSI, shame, and self-critical rumination is recommended in order to identify a more detailed connection.
Keywords: non-suicidal self-injury, shame, self-critical rumination