Lévai Tünde
SZTE BTK Pszichológiai Intézet
Jelen kutatás célja volt, hogy kiderítse, mutatkozik-e különbség a látás hiányával élő személyek illetve a magas szintű zenei képzettséggel rendelkező személyek emlékezeti teljesítménye között a fonológiai rövid távú emlékezet, a komplex munkamemória továbbá a több emlékezeti mechanizmust is igénylő, mindennapokban tapasztalható emlékezeti teljesítmény tekintetében. Alapfeltevésem szerint a mindkét csoportnál jelen lévő, de eltérő okokból megjelenő hatékonyabb auditoros képességek azonos fonológiai rövid távú emlékezeti teljesítményt eredményeznek, azonban a zenészek esetében jobb komplex emlékezeti teljesítmény tapasztalható. Továbbá különbség jelenik meg a mindennapokban tapasztalható emlékezeti működésben, mely esetében a látássérültek mutatnak hatékonyabb funkcionálást. A kérdés megválaszolása érdekében három, 18 fős csoportot alakítottam ki. A kontroll csoportot ép látású, zenei képzettséggel nem rendelkező személyek alkották (átlag életkor 44,67 év, átlag iskolázottság években 13,89 év). A látássérültek csoportját olyan személyek alkották, kiknek látásélessége nem haladta meg a 0,1 értéket (átlag életkor 43,83 év, átlag iskolázottság években 13 év). A zenész csoportot olyan magas szintű zenei képzettséggel rendelkező személyek alkották, akik legalább 25 éve hivatásszerűen zenélnek (átlag életkor 46,27 év, átlag iskolázottság években 17,94 év). A fonológiai rövid távú emlékezet mérésére Számterjedelem Tesztet és Szó lista visszamondását alkalmaztam. A komplex munkamemória mérésére Hallási mondatterjedelem tesztet alkalmaztam. A mindennapokban megnyilvánuló emlékezeti teljesítmény mérésére Rivermead Viselkedéses Emlékezeti Teszt A változatának azonnali és késleltetett visszamondását alkalmaztam. Egy fonológiai rövid távú emlékezetet vizsgáló teszt esetében, továbbá a mindennapi emlékezeti funkciókat vizsgáló teszt esetében szignifikáns különbséget találtam. Az eredmények hátterében feltételezhetően a zenei képzettséggel rendelkező személyek kifinomultabb hallási képessége, továbbá a látássérültek esetében megjelenő, hallásuk által elért kompenzációs mechanizmusok állhatnak.
Kulcsszavak: verbális rövid távú emlékezet, hallás, zenei képességek, látásvesztés, kompenzáció
[hr/]
English abstract
Investigation of effects of auditory abilities on verbal short-term memory, in blind people and musicians
The present study aimed to examine the difference between memory performance of blind people and musicians on the phonological loop, complex working memory and the everyday memory. According to my hypothesis, both groups have advanced auditory abilities, but due to different origins. Advanced auditory abilities lead to similar phonological short-term memory performance, however, musicians are predicted to have better complex working memory performance. In the case of blind people, more effective everyday memory performance is predicted. Three groups participated in the study, with 18 people in each. The control group consisted of nonmusicians (mean age is 44,67 years, mean years of schooling are 13,89). Participants in the blind group had lower sight acuteness than 0.1 (mean age is 43,83 years, mean years of schooling are 13). Participants in the musician group started to learn music at least 25 years ago (mean age is 46,27 years, mean years of schooling are 17,94). I used the Digit span test and the Word span test to examine the phonological loop and the Listening span task to examine complex working memory. I also employed the Rivermead Behavioural Memory test A version, on ways immediate and belated, to examine the performance of everyday memory. I found significant differences in the case of one of the phonological loop tests and in the case of the everyday memory test. Supposedly, the advanced auditory abilities of musicians and the compensation mechanism by the hearing of blind people stood behind the results.
Key words: verbal short-term memory, hearing, musician skills, lack of vision, compensation